- Csempék, falicsempék: Általánosságban elmondható, hogy a csempe elnevezést a falra ajánlott burkolólapokra használják, ezek többségükben kétszer égetett lapok, ennek következtében nem ajánlott padlóra, mert kopásállóságuk alacsony. Méretválasztéka ma már határtalan, tendencia, hogy a lapok egyre nagyobbak, a legközkedveltebb méretek a 20×60 cm-es, 30×60-as, 25×75 cm-es és a 30×90 cm-es csempék.
- Padlólapok (egyszer égetett lapok): a biszkvit (a kerámialap teste) és a máz égetése egy fázisban történik. Kopásállóságuk ezért magas, ellenáll a nagyobb igénybevételnek. A kerámialap teste készülhet fehér agyagból (kültéri és beltéri használatra egyaránt alkalmas) illetve vörös agyagból (csak beltéri használatra alkalmas, nem fagyálló).
- Gres lapok (kőporcelán lapok): legfontosabb jellemzőjük, hogy vízfelvételük 0,5 % alatt van, ami a legalacsonyabb a kerámia burkolólapok között. A gres lap kiváló minőségét az eltérő gyártási technológiának köszönheti, ez biztosítja, hogy a lapoknak kiemelkedően jó a kopásállóságuk, rendkívül alacsony a porozitásuk és ezáltal kiváló a fagyállóságuk.
Kopásállóság: az adott lap PEI értéke határozza meg, hogy egy burkolólapot milyen felületre ajánlanak.
PEI II: gyenge kopásállóság, ide tartoznak a falicsempék
PEI III: közepes kopásállóság, kopásnak kevésbé kitett helyiségekbe ajánlott (nappali, fürdőszoba)
PEI IV: erős kopásállóság, korlátozás nélkül használható, konyhába és előszobába is
PEI V: kiemelkedő kopásállóság, közületi illetve nagyobb forgalmú létesítményekbe javasolt
A fagyállóság a vízfelvétel függvénye. Fagyálló az a lap, aminél a lap tömegének 0,5 %-ánál kisebb a vízfelvétele. Fontos továbbá, hogy a lap alá ne folyhasson víz, megfelelő legyen a vízszigetelés, a fuga és a ragasztó, tehát jó legyen az alkalmazott burkolástechnika is.
Padlófűtésre természetesen a vörösagyagból készült padlólapok is teljes mértékben megfelelnek, hiszen a kiégetési hőmérséklete 1180 C fok körül van. Téves elképzelés tehát, hogy padlófűtésre kizárólag a fagyálló lapok alkalmasak. A hangsúly a burkolástechnikán van, a padlólapot csak flexibilis ragasztóval szabad burkolni, hogy a burkolat alja bírja a hőingadozást valamint megfelelő dilletációt kell hagyni.
Megengedett-e az I. osztályos lapoknál a méret illetve színárnyalateltérés?
A burkolólapok tónusa gyártásonként változik. A különböző színárnyalatok azért keletkeznek, mert a burkolólap máza nagyon sok összetevőből áll. Ha az egyes gyártási szériák között valamelyik alapanyag összetétele a gyártótól függetlenül megváltozik, akkor az színárnyalateltérést okozhat.
Minden lapnak van egy névleges mérete és egy valós mérete (gyártási méret), mind lefelé mind felfelé megengedett egy-két milliméternyi eltérés az I. osztályú lapok között is. A viszonylagos mérettartás éppúgy mint a tónus, csak egy gyártási cikluson belül jellemző és azt a gyárak betűvel vagy számmal, esetleg a kettő kombinációjával jelölik. Azonos termelési cikluson belül az átlagos méretektől való eltérések nagysága 0,5 – 1,5 %-ig megengedett.
Megengedett-e az II. osztályos lapoknál a méret illetve színárnyalateltérés?
Az II. osztályú lap megfelel minden a gyártó által szabott az adott termékre vonatkozó szabványban szereplő összes követelménynek. Osztályos lapok közé kerülnek a válogatás során azok a lapok, melyek valamilyen követelményt nem teljesítenek.
Általában a II. osztályú lapok csak kisebb, szemmel nem is érzékelhető esztétikai hibákat tartalmaznak, illetve több lehet a hibás lapok száma, mint az első osztályú lapok között (mert az első osztályú lapok között is lehet hibás). Természetesen a II. osztályú lapokhoz alacsonyabb minőség miatt alacsonyabb ár is tartozik. Így előfordulhat, hogy ár-érték arány szempontjából néhány esetben előnyösebb, ha másodosztályú lapot választunk.
