Milyen szempontokat kell figyelembe venni a csemperagasztó kiválasztásánál?
- falra vagy padlóra kerül-e a burkolat
- kültérre vagy beltérre kerül-e a burkolat
- van-e padlófűtés a helyiségben
- milyen anyagból készült a kiválasztott burkolat (kerámia vagy porcelán)
- lakóhelyiségbe vagy vizes helyiségbe kerül-e a burkolat
Melyik esetben melyik ragasztó alkalmazható?
- Csúszásmentes alapragasztó: falra illetve kerámia járólapokhoz (30×30 cm-es méretig)
- Flexibilis ragasztó: nagyobb méretű járólapokhoz (már 45×45 cm-es mérettől ajánlott), vizes helyiségekben, kültéren illetve padlófűtés esetén
- Erősített flexibilis ragasztó: nyitott terasz, erkély esetében
Eltérő ragasztót kell-e alkalmazni padlófűtés esetén?
Padlófűtés esetén kizárólag flexibilis ragasztót és fugát használjunk, ugyanis csak ezek képesek kezelni a hőingadozást.
Eltérő ragasztót kell-e alkalmazni a nagyobb méretű (45×45, 30×60, 45×90 cm, stb.) padlóburkolatok ragasztásához?
Nagyobb méretű lapok burkolásához kizárólag flexibilis ragasztó használata ajánlott. A ragasztó kiválasztásánál szükséges megadni a lap méretét illetve annak vastagáságát, mindez befolyásolja milyen ragasztó lesz a legmegfelelőbb az adott laphoz. Ha ebben a kérdésben segítségre lenne szüksége, nyugodtan érdeklődjön az építőipari kereskedésünk elérhetőségei valamelyikén!
Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a fuga kiválasztásánál?
megfelelő fugaanyag kiválasztásánál figyelembe kell venni:
Lehet-e fuga nélkül lapot lerakni?
Általánosan elterjedt tévhit, hogy az élvágott, vagy más néven rettifikált lapokat fugahézag nélkül lehet fektetni. A márvány és gránit lapokat sem fuga nélkül, hanem szorított fugával fektetik le, majd a kész burkolatot csiszolják össze a helyszínen, hogy a fugák kevésbé látszódjanak.
Ezt egy porcelánkerámia burkolattal nem lehet megtenni, mert sokkal keményebb, mint bármely természetes kő, tehát burkolás után, a helyszínen már nem csiszolható. Durván számolva a fuga mérete, a burkolólap élhosszának 1 %-a. Például egy 30×30 cm-es lapnál 3 mm legyen a fugahézag. Természetesen itt is vannak kivételek, ez az elv nem igaz az élvágott lapokra, itt a legnagyobb méretek (45×90, 60×120 cm) is burkolhatók 2-3 milliméter fugával, ami a lappal azonos árnyalatú fugaszín esetén már alig észrevehető.
Még ezeknél a lapoknál is szükséges ennyi fugatávolság, és nem is annyira az élhosszúságban lévő különbségek, mint inkább az élegyenesség terén mindig megfigyelhető apró eltérések miatt. Ezen kívül pedig a hőmozgásból adódó feszültségek kiegyenlítése miatt is szükség van a minimális fugahézagra.